2014. szeptember 18.

bárbekjú

idvezletek! hosszas tanakodás után (3 napnyi tanácskozás) végre döntés született abban a témában, mi tipikusan amerikai - mármint kaja terén. amit megtudtam: egyrészt egyértelműen BBQ, aminek két fajtája van: a nyugati (édes szószban) és a keleti (ecetes szószban áztatott húscafatok). nemcsak ránézésre szar, amúgy is. mindezt 3 fajta "veggie"-vel (értsd: zöldséggel) szolgálják fel. mutatnám:


az óramutató járásával megegyező irányban: a zöld cumó turnip greens (fehérrépa zöldje), fried okra (a rántott cumó, amiről magyarul szart se találtam wikipédián, itt az angol verza: http://en.wikipedia.org/wiki/Okra), aztán a darált hús (ez a BBQ része) és baked beans (paradicsomos baba - rohadt édes).

mikor megjött a nyanya, hogy mit iszunk: mondom sört. aszongya, az itt biza nincsen, de tud jeges teával szolgálni. most má mindegy alapon elfogadtam. vacsorához jeges tea? ecetes húsdarálék, fonnyasztott gyom és egy olyan zöldség, aminek magyar neve sincs... ne egyétek! az istenért se!

mivel a kolegina - lindabébilédi - annyira kedves volt velem, hogy 16 mérföldet vitt, csakhogy megkóstoljam, inkább megfizettem az egész számlát: 21.82 dollár. kérdezi, adtál borravalót, mondom persze. (normál esetben 20% - én 22-t nyomtam az öreglány kezébe és hagyjon élni - örökre).

ezen felül ma kipróbáltam az ibm-es konyha kínaiját - a segged beragad, olyan édes. szinte ehetetlen. reggelire meg müslit ettem tejjel (ha már itt vagyok). előtte ittam nagy demizsonos narancslevet.

cukorszint: maximumon. és nemcsak a vércukromra gondolok, az agyfaszra is, hogy ezek hogy ehetnek ennyi szart - szegények.

a vendéglátási szokásokról már csak annyit, hogy leülsz, megkapod a jegesteád, 2 perc múlva már elédbasszák (az egyértelműen nem friss) kaját és még csak a felénél vagy, amikor azt kérdezik, eszel-e desszertet. gondoltam magamban: faszomtudja, ipp ződet nyelek cukrosbabbal meg savanyúhússal. szerinted?! és mivel másodszor is nem volt a válasz, így hozza is a számlát (még mindig a felénél tartasz az ételnek). gyere be, zabálj és takarodj, hogy más is zabálhasson - az idő pénz!

ezek a mai megérzések az ígéret földjéről.

azoknak (zséke), akik eddig se szimpatizáltak ámerikával, valószínűleg megerősítésül szolgáltam, azoknak meg, akik tervezik, hogy mégiscsak megnéznék, miazistennyila olyan marha nagy szám ámerikában, javaslat: ne raleighba jöjjenek és ne BBQ-val próbáljanak meg jóllakni.

ha valaki jönne velem new yorkba, szóljon. én adnék még egy esélyt ennek a kibebaszott nagy olvasztótégelynek.

ja, és hogy tényleg bizonyítsam, hogy ámerikában vagyok, itt egy kicsifehérházikó, iszipiszifehérléckerítés - nélkül.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése