2011. június 21.

tente, baba, tente

A Ráth Mátyás által szerkesztett pozsonyi Magyar Hírmondó 1782. évi januári számában a következőket olvashatta az érdeklődő hazafi vagy honleány: "Tudva vagyon, minémü nagy szorgalmatossággal gyüjtögetik az Anglusok és a Francziák, nem tsak az önnön magok eleiknek régi verseiket s énekjeiket, hanem a távoly lakozó népekéit is. Az Olaszoknak hasonló igyekezetek sem kevésbé esméretes. Hát a Németeket avagy szükség-e előhoznom? holott mindenek, valakik ezeknek nevezetesebb könyveiket olvasták, gyakorta észrevehették, minémü nagy betsbenn légyenek nálok a régi Német históriás, mesés s több afféle énekek. Ki nem tudja, mint kapnak ők a köz népnek szájában forogni szokott régi versekenn, mellyeknek Volkslieder a nevezetek. Ezeket pedig, leginkább attól az időtől fogva kezdették előkeresni s hasznosra fordítani, miólta az ő saját nyelvekét, s azonn az ékes tudományokat láttatoson gyakorolják."

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése