isteni víg játék

isteni, mert teremtő. víg, mert öröm. játék, mert újra ovi.

s hogy miről is beszélünk? hátperszehogy a dagasztásról! amikor a látszólag élettelen anyag sok szeretettel és verítékkel megmozdul. dagad. él.
a kondoroson mutatták. addig csak gyúrtam, most már dagasztok. hetente legalább egyszer (najó, többször). nesze neked dijéta, nesze neked áhított kilók. viszont ha csak megérzem az élesztős tej illatát, időutazok. gyerek vagyok megint. kalácsok! lepények! ide nekem az oroszlánt is!
él, mozog a tészta, hólyagos, pöfékel, durrog, csattanik. dagad, háromszor is. a vajlingban, a sütőlapon és bent a forróságban. oda se kell figyelni rá, tudja a dolgát. s mielőtt készen állna, illata kopogtató mutatóujjként járja körül a konyhát, mígnem válladra talál.

uram, óvd az élesztőgombát!

u.i.: amellett, hogy az élesztőgomba a legtöbbet tanulmányozott eukarióta modellszervezet a molekuláris- és sejtbiológiában, ha nem lenne, sör se lenne!