feheruuaru rea meneh hodu utu rea

Vannak bőrben tündöklők, arany betűket büszkén viselők. Vannak újrahasznosítottak, paperbackek, sokszor nyomottak. Álomba egy-egy ringat csupán, s bár betűje lehet halovány, az értelmét mégis érted-érzed, ezért születtek, ezért éltek mindazok, kik papírra vetették, éjszakánkét pixelbe szedték, majd zakatoló gépek moraján át nyomták s látták, hogy mindaz a tudás, elme, eszme, nem lesz, nem lehet soha veszve, míg akad olvasó, ki pénzt, időt nem sajnálva, betér egy-egy könyvtárba, boltba, s nem rest állni a sorba, csakhogy kedvencét újra éber álmán át tudja látni, szagolni, ízlelni, a szövegben más testébe, s önön lelkébe bújni. Hinni tavasznak, ősznek, nyárnak, zord tél sugallatának, álmodni azt, mit a szőke, butácska lány álma szőne, s érezni mindazt, mit hadvezér érez, ha serege egy ostrom, egy csata után vérez. Tudni, mit gondol az, ki máshogy látja, miért megy anya a padlásra, miért férfibb a férfi, ha nőbb a nő, s hogyan látja e világot egy költő. Miért szedi rímekbe a valóságot, mit jóbarátja sorokon át álmod. Az egri vitéz más-e, mint Pál utcai társa, Abigél vajh élt-e s 84-et hogy látja? Tímár miben más, mint kis herceg barátja, Micimackónak mesében a Gyűrűk Ura társa? Harry a nagyobb legény vagy a Tüskevár hőse? A Száz év magányát érti-e Ábel vagy tán még ő se? Elbeszélés és párbeszéd, lüktető sorok, rettentőnek tűnő alantas gondok. Vagy annak épp fordítottja. Valós ez vagy valóssá csak eszem kurtította? Látni a kurta kocsmát, azt a bizonyos könyvtárt, tenni a honért s végezni leltárt. Minduntalan, szakadatlan, csakazértis, dacból. Nem engedni Himnuszból, Nemzeti dalból. Utat mutatni annak, ki utcákon tévelyeg, régimódi történettel érteni az életet, köpönyeget, orrt s revizort nem sajnálva, Erdélyen át száguldva tudni, hol is az a bánya, mely kincseit mindenkinek osztja, lehet az fiú, lány, bácsi vagy csoroszlya. Jegyezd meg olvasó, a betű, a könyv, a gondolat, az eszme, bármily tettre hívó, nélküled elveszne: ál, hazug, felesleges, lim-lom, hiába áll strázsát nemesen a polcon. Ha te nem vagy s nem nyúlsz utána, hangján nem szólal, nincsen gazdája.

| dátum: 2013. március 8. | idő: 1 óra 12 perc | hőmérséklet: 20 °C | helyszín: Egyházgelle, saját könyvtár, 12.000 kötet,  márciusban a beiratkozás ingyenes |